Téli út

Aznap ugye nem gondoltad, hogy amikor felébredsz és kinézel az ablakon, havat fogsz látni? 
Na én sem! Káosz az utakon, a vonatok késnek, felsővezeték szakadás, kidőlt fák, árokba csúszott autók. 
Ezt a hétfői napot sikerült kiválasztanunk harmadmagammal egy kis esti lazulásra a budapesti Good Spirit Bar-ban. 
Természetesen a tömegközlekedés igénybevétele volt a cél és meglepően jól alakult az odaút. Mindhárman időben érkeztünk a lefoglalt asztalunkhoz. 
Mivel minőségi whiskykóstolás volt az alapötlet, ezért rögtön nekiestünk az itallapnak, hogy kiválasszuk a megfelelő párlatokat. Inkább pillanatnyi impulzusok alapján döntöttünk, de nagyon nem bántuk meg.
Következzen a kóstolósor! A lista már a saját értékelésem szerinti sorrendet mutatja.
Igényes válogatásra sikerült! Egy ilyen helyen, profi pincérek mellett óriási élmény kulturált keretek között minőségi alkoholt fogyasztani. Ki kell próbálnod neked is!


Good Spirit Bar
  1. Arran 2006 Tokaji Cask Finish Batch 4. (0,7 l, 46%)
  2. Redbreast 12 éves (0,7 l, 40%)
  3. Nikka Taketsuru 17 éves (0,7 l, 43%)
  4. Springbank 18 éves (0,7 l, 46%)
  5. Glengoyne 12 éves (0,7 l, 43%)
  6. Woodford Reserve Double Oaked (0,7 l, 43,2%)

Meglepetések és csalódások:

  • Menjünk szépen sorjában:
    • Arran: Aranybarna, szinte már bordó színű single malt. A Tokaji hordós utóérlelés olyan különleges illat és ízharmóniát adott az italnak, hogy kóstolásakor szinte a nyelveden érzed a Tokaji bor jellegzetes zamatát.
    • Redbreast: Az ír háromszori lepárlás és pot still eljárás egyik gyöngyszeme. Bővebben már írtam róla itt: https://whiskyapolcrol.hu/2019/11/30/redbreast-12-eves-07l-40/
    • Taketsuru: Ez egy japán nagyágyú! Tiszta, mint egy katana és mégis érzéki, mint egy gésa. Díjnyertes vatted malt whiskyt tisztelhetünk benne, tehát a készítése során csak és kizárólag malátawhiskyket használtak fel. Ha ezt a párlatot megkóstolod, akkor tudni fogod, hogy milyen előnyökkel jár, ha japán forrásvíz közelében építenek fel egy lepárlót!
    • Springbank: ennek a csodának 3 fő építőeleme van. Elsőként a napjainkban már kuriózumnak számító, egy adott helyszínen történő, szinte csak kézi munkaerőt használó gyártási folyamat. Másodszor a nem hűtve szűrt (non-chill filtered) palackozás. Míg harmadszor a 2,5-szeres lepárlás. Az i-re a pontot pedig a sherry és bourbon hordós érlelés teszi fel. Nálam ugyan leszorult a dobogóról, de ilyen vetélytársak mellett ez egyáltalán nem szégyen.
    • Glengoyne: Az egyik legtisztább skót whisky, amit valaha ittam! Nagyon lassú lepárlási folyamatot alkalmaznak és teljesen tőzegmentes árpát használnak az elkészítésekor. Legnagyobb ellenfele egyben a házon belüli testvére, mégpedig a Glengoyne 21 éves. Meglepődtem, hogy a Redbreast tisztasága megelőzi egy Glengoyne whiskyét.
    • Woodford: Egyértelműen csalódást okozott számomra ez a sokszorosan díjnyertes bourbon. Mostani társaitól függetlenül, egymagában kóstolva egy nagyon karakteres, egyedi ízvilág mutatkozik meg benne. Azonban most a többi ital között nem tudta megmutatni valódi erejét. Pedig ez nagyon-nagyon jó whiskey! Érdemes polcon tartani belőle egy üveggel.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a kis élménybeszámolót! Remélem, tetszett!
Terveim szerint hasonló írásokkal többször fogok jelentkezni.
Neked milyen tapasztalataid vannak whiskykóstolásban?
Ha van hasonló történeted, akkor nyugodtan írj hozzászólást ide!
Addig is…

SLÁINTE! EGÉSZSÉGÜNKRE!